Greta Thunberg neve az utóbbi egy évben szinte fogalommá vált az egész világon és folyamatosan számos összefüggésben felmerül. Amit a fiatal lány mindannyiunkkal közölni akar, egyszerű, de ha nem vigyáz, éppen mondanivalójának lényege veszhet el könnyen. Pedig az üzenet világos: nincs több időnk. Még Magyarországon sincs.
Akik lemaradtak volna: Íme, Greta Thunberg
2018 nyarán európai rekordokat döntő hőhullámok és erdőtüzek söpörtek végig kontinensünk északi felén. Nem kevés svéd földterületet pusztított el a tűz, egészen az Északi-sarkig. Az akkor 15 éves Greta ezért egy napon, iskola helyett, leült a svéd parlament elé. Egyedül ült az aszfalton, mert senki sem csatlakozott hozzá. Egyetlen társa a “Skolstrejk för klimatet”, azaz “Iskolai sztrájk a klímáért” feliratú molinó volt.
A szigorú tekintetű tinédzser lány arca és felhívása egy csapásra bejárta a világsajtót. Azóta Greta Thunbergről sok mindent lehet mondani, de magányosnak már aligha nevezhető. A diáklány minden pénteken a parlament elé vonult sztrájkolni, és hétről-hétre egyre többen csatlakoztak hozzá világszerte. Így született a “Fridays for Future” mozgalom, ami hónapokon belül globális méreteket öltött. 2019 márciusáig több mint 2 millió diák és fiatal 135 országban tartott iskolai demonstrációkat.
Néhány héttel a 16. születésnapja után Greta részt vett a Davosban megrendezett világgazdasági fórum éves találkozóján. Felszólította a világ vezetőit, hogy érezzék át végre a bolygó helyzetének súlyosságát.
“Nem akarom, hogy reménykedjetek” – mondta a közönségnek. „Azt akarom, hogy pánikoljatok. Érezzétek a félelmet, amit én érzek minden nap. Cselekedjetek! Úgy viselkedjetek, mintha égne a házunk. Mert pontosan ez történik!”
Nobeltől Nobelig
2019 tavaszától Greta élete inkább egy filmhez hasonlítható, mint egy tinilány átlagos hétköznapjaihoz. A Davosban elmondott beszéd és a kitartó sztrájk eredményeként még márciusban Nobel-békedíjra jelölték. A Time Magazin a világ egyik legbefolyásosabb emberének nevezte és feltette a címoldalára. Nem sokkal később találkozott Ferenc pápával, Barack Obamával , de még maga a Terminátor is mellé állt a klímaharcban.
Szeptemberben repülés helyett vitorláshajón szelte át az Atlanti-óceánt, hogy az Egyesült Államokban is részt vegyen a globális felmelegedésről szervezett konferencián. Itt alaposan beolvasott a szenátoroknak, és elhangzott a fontos mondat, ami az egész Greta Thunberg-jelenségre magyarázatot adhat. “Ne rám figyeljetek, hanem a tudósokra!” – kérte a lány. Mintha csak a közeljövőbe látott volna: egyes sajtóorgánumok mindennel foglalkoznak, ami Gretát érinti, csak éppen a közlendőjével nem.
Greta felszólítása azóta nyert igazán értelmet, hogy elmondta leghíresebb beszédét az ENSZ Klímacsúcson, New Yorkban.
Az emberek szenvednek, az emberek haldokolnak. Egész ökoszisztémák omlanak össze. Tömeges kihalás szélén állunk, és maguk csak a pénzről meg az örök gazdasági növekedésről tudnak beszélni. Hogy merészelik?
– kérdezte könnyek között, feldúlva. A beszéd után nem sokkal Greta lett az alternatív Nobel-díj egyik díjazottja. A díjat a stockholmi Right Livelihood Alapítvány adományozta a lányak. Indoklásuk szerint Thunbergre azért esett a választásuk, mert aktivitásával “inspirálja és felerősíti a klímaváltozás miatti fellépésre irányuló politikai követeléseket”.
Greta vs. magyar valóság
Amíg Greta Thunberg megítélése és sajtóvisszhangja világszerte inkább pozitív előjelű, itthon meglehetősen szélsőséges a hozzá való viszonyulás. A vele kapcsolatos magyarországi sajtómegjelenéseket világosan el lehet különíteni a sajtótermékek jobb és bal oldali politikai beállítottsága szerint. A bal oldalról főleg támogató a hangnem, míg a jobb oldalon főleg a gúnyolódáson van a hangsúly. De jellemző attitűd a lövészárok mindkét oldalán, hogy leginkább Greta személyiségével, erős mondataival vagy éppen megjelenésével foglalkoznak. Az általa közvetített üzenetre pedig árnyék vetül.
Elég beütni Greta nevét a Google-be és a kiválasztásnál magyar oldalakat előnyben részesíteni. Egymást követik a cikkek arról, hogyan és kiket osztott ki a lány aktuálisan, majd kicsit lejjebb keresve szó esik a kézírásáról. Aztán érkeznek a meredekebb jelzők és információk. Nevezik mutánsnak és erkölcsi golyófogónak, akit nyugati fogvatartói baloldali propagandának használnak. Megtudhatjuk, hogy Greta Thunberg egy olyan bábu, akivel több száz milliót kaszál a balliberális elit. A “klímaélősködők” játékszere, akit még Donald Trump is nevetségessé tett.
Természetesen nem arról van szó, hogy a lányról csak pozitívumokat volna lehetséges írni, vagy hogy ne virágozzék ilyen látványosan a szólás- és sajtószabadság. Éppen csak a Greta-jelenség által sugárzott létfontosságú üzenet veszik el rendre.
A külsőségeken való csámcsogás és a háttérhatalmi összeesküvések latolgatása viszont továbbra is stabilan megállja a helyét a környezetvédelem témakörében is. A széndioxid-kibocsátás még mindig növekszik, ezért vagy záros határidőn belül csökkentjük, vagy megfulladunk. A helyzet megoldására kevés időnk maradt. Amennyiben 2030-ig nem történik komoly csökkenés, visszafordíthatatlan lesz az ember számára élhető bolygó pusztulása.
Kapcsolódó cikk
A brit tinédzserek sem tűrik vezetőik tétlenségét a klímakatasztrófa kapcsán
Úgy tűnik, szükség van rá, hogy valaki ezt az arcunkba ordítsa. Ahhoz, hogy a gondolatot érdemben magunkévá tegyük, új nézőpontra, sőt, paradigmaváltásra volna szükség gondolkodásunkban. Lényegtelen, milyen fejet vág és hány éves, aki a világ számára talán a pillanatnyilag legfontosabb üzenetet próbálja hirdetni. Budapest bebetonozása, a stadionépítési láz, és a migrációs riogatás közepette azonban nehéz új diskurzust kezdeményezni a mindennél előrevalóbb környezetvédelemről.
Fiataloké a jövő
A világméretű változások nemcsak a háborúkat, a katasztrófákat vagy politikai rendszerek tündöklését és bukását jelentik. Magyarország sorsának alakulása, helyzeténél és méreténél fogva mindig szorosan összefüggött a környező világ aktuális eseményeivel. Történelmünk során szinte minden kívülről jött hullám maradandó változásokat idézett elő a Kárpát-medencében.
Greta Thunberg esetében világszintű forradalmat emlegetnek, s ez, ha akarjuk, ha nem, országunkra is hatással van. Szeptember 27-én a svéd lány tevékenységének hatására is több ezer diák ment iskola helyett a Kossuth térre demostrálni. Nem véletlen az sem, hogy az utóbbi idők egyik legfiatalabb tüntetéseként hivatkoztak rá az újságírók.
A svéd tinédzser lány a globális mozgalom hangja, amely fiatalok millióit mozgósította az éghajlatváltozás elleni fellépésre. Persze a fiatalok már nem egy alkalommal tiltakoztak tömegesen a világtörténelem során.
A közelmúltban, 2003-ban is milliók vonultak fel az iraki háború ellen és nem csak Amerikában. Azonban ez a szinte még gyermek által vezetett felkelés példátlan lendülettel zajlik az egész glóbuszon.
Lényeg a diskurzus
Szerencsére a környezetvédelem mint téma itthon is hangsúlyosan jelen van már az általános iskolában a diákok életében. A szemétszedések és az újrahasznosítás kultúrájától a nemzetközi versenyeken való jeleskedésig a fiatalok részt vesznek környezetünk megóvásában. Jó hír, hogy a fent említett anomáliák dacára környezetünk megvédése mégis divattá válik!
Kapcsolódó cikk
Perger András, a Greenpeace munkatársa: „Ennek véget kell vetnünk”
Az aktuálisan a közéletben “pörgő” témák osztálytermi meg- és kibeszélése talán az első lépés lehet a jó irányba. Kicsiben dőlhetnek el fontos kérdések, amennyiben segítünk egymásnak megérteni a bennünket körülvevő világot.
A pár éve szárnyra kapott laposföld-teória is ilyen alkalmakkor talált érdemi kihívókra, nem pedig végtelen kommentfolyamokban.
A Greta Thunberg-jelenség erről is szól. Minél korábban kezdjük el a párbeszédet bolygónk megmentéséért, annál több esélyünk van a túlélésre. Addig is nem kevésbé fontos, hogy egyénenként, mi magunk is kezdjünk el söprögetni saját portánk körül.