Kuna a Válasz Podcastnak adott interjúban beszélt felemelkedéséről, a Simicska Lajos és Orbán Viktor közötti szakítás következményeiről, valamint saját üzleti bukásáról. Céghálója korábban a kormányzati kommunikációs megbízások egyik fő nyertese volt, ő azonban azt állította, szakmai modelljével, nem pedig politikai kapcsolataival szerzett pozíciót. Beszámolója személyes visszatekintés, amely fontos belső nézőpontot kínál, de önmagában nem igazolja a háttérből irányított megtorlásról tett állításait – ehhez dokumentumokra és más érintettek válaszaira is szükség lenne.
Kuna szerint a 2010 és 2014 közötti időszakban még működtek belső ellensúlyok, Simicska pedig képes volt Orbánnal „pariban lévő” ellenvéleményt megfogalmazni. Úgy vélte, a G-nap és Simicska eltűnése után a miniszterelnök gazdasági kérdésekben is közvetlenebb szerepet vállalt, miközben fokozatosan megszűnt a kormányzati kommunikációs vállalkozások közötti verseny. A fordulópontot 2018-ra tette, amikor állítása szerint Balásy Gyula érdekeltségei váltak egyeduralkodóvá – ezzel párhuzamosan pedig Kuna korábbi állami szerződései is eltűntek.
Kuna Tibor szerint a félelem biztosította a rendszer fegyelmét
Az üzletember azt mondta, már 2016-ban megpróbált kiszállni, de azt az üzenetet kapta, hogy ezt „nem ajánlják”. A NER működését olyan rendszerként írta le, amelyben minden szereplőről rendelkezésre állhatott valami, amivel szükség esetén sakkban tarthatták. „Egy nagy damil, vagy inkább acéldrót az ember nyaka köré van tekerve, és amikor nem jól viselkedik, akkor azt meg lehet húzni” – fogalmazott. Ez erős politikai állítás, de Kuna nem nevezte meg, kitől származott a fenyegető üzenet, és milyen konkrét bizonyíték támasztja alá a központi irányítást.
Saját példájaként egy 2014-re visszanyúló adóügyet említett, amely 2018-ban, kegyvesztettségének időszakában került elő. Kuna annak idején bűnösnek vallotta magát, a bíróság pedig felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki és kötelezte az okozott kár megtérítésére. Most azt állította, azért ismerte el a terhére rótt cselekményt, mert féltette a családját, és nem mert szembemenni a hatalommal. Az eljárás politikai irányítását nyilvánosan nem bizonyította, vallomása után azonban üzleti ügyfelei is gyorsan elhagyták – ekkor érkezett elbeszélése szerint a Mediaworksnek szóló kérés.
A Mediaworksnek utalt közel 2 milliárdról két eltérő történet született
Kuna állítása szerint egyik kollégáján keresztül azt az üzenetet kapta, hogy ha nem akarnak „nagyobb bajt”, a cégében lévő pénzből előre kell hirdetési tartalmakat rendelniük a Mediaworkstől. Elmondása alapján közel 2 milliárd forintot utaltak át, az előlegként megvásárolt hirdetési lehetőségeket azonban később nem használták fel, mert addigra eltűntek az ügyfeleik. Kuna ezt a kialakult nyomáshelyzet részeként mutatta be, de nem nevezte meg az eredeti kérés állítólagos küldőjét, és a szerződés részleteit sem hozta nyilvánosságra.
Kapcsolódó cikk
Az ügy azért kapcsolódik szorosan a kormányzati kommunikációs piac átrendeződéséhez, mert Kuna kiesése után Balásy Gyula cégei váltak az állami kampányok meghatározó nyerteseivé. A Contextus Balásy Gyula cégbirodalmának és állami megbízásainak történetét bemutató cikke részletesen feldolgozta, miként koncentrálódtak százmilliárdos kommunikációs szerződések a Lounge- és New Land-csoportnál. Ez a piaci folyamat ellenőrizhető háttér, Kuna állítólagos megfenyegetését azonban nem bizonyítja – ráadásul a Mediaworks saját magyarázata élesen eltér az övétől.
A Mediaworks szerint Kuna Tibor állításai valótlanok: a közel 2 milliárd forintos összeg szokványos piaci megállapodáshoz kapcsolódott, amelyből a Trinity már megkezdte a hirdetések lehívását.
A vita eldöntéséhez a szerződés, a teljesítési kimutatások, a lehívott hirdetések értéke és az esetleges visszakövetelések adhatnának ellenőrizhető alapot. Kuna vallomása azért politikailag jelentős, mert a rendszer egyik korábbi nyertese beszél belső félelemről, miközben saját korábbi előnyeiért csak korlátozott felelősséget vállal. Most új médiapiaci projektet tervez, bár azt ígéri, távol marad a politikai és állami kommunikációtól. A következő fejleményt ezért nemcsak a 2 milliárdos szerződés dokumentumai, hanem az is jelentheti, milyen médiavállalkozással tér vissza Magyarországra.