Kapcsolódó cikk
2026-ban ez a nap korábbra esik, így a szervezetünknek is egy picit hamarabb kell alkalmazkodnia a változáshoz.
Az óraátállítás gyakorlata nem új keletű, a gyökerei az I. világháborúig nyúlnak vissza: a háború alatt először Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be először energiatakarékossági célból.
A cél az volt, hogy a lakosság életritmusa jobban igazodjon a természetes fényhez, csökkentve ezzel a világításra fordított költségeket. Bár a modern technológia mellett ezek az érvek ma már kevésbé állják meg a helyüket, az egységes uniós piac, a közlekedés és az üzleti élet összehangolása miatt a rendszer még mindig érvényben van.
Kapcsolódó cikk
A világ nagy része – köztük Oroszország, Kína, Japán és Brazília – már régen felhagyott ezzel a gyakorlattal, nálunk azonban 2026 tavaszán is készülhetünk még a 23 órás vasárnapra és az azt követő, kicsit álmosabb hétfő reggelre. Bár az Európai Parlament 2019-ben már megszavazta a szezonális óraátállítás megszüntetését, a folyamat megrekedt. A tagállamok ugyanis egyelőre nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák-e meg véglegesen. Amíg nincs közös nevező, marad a jól ismert rituálé: márciusban eggyel előrébb, októberben pedig eggyel hátrébb tekerjük az óramutatókat.
Kapcsolódó cikk
Juncker az óraátállításról: „Az emberek ezt akarják, mi pedig végrehajtjuk”