Rovat
A Politika legfrissebb cikkei a Contextuson.
Lánczi Tamás a Fidesz vereségének egyik okát nem a kormányzásban, a gazdasági helyzetben vagy a párt kampányában, hanem a független sajtó működésének elégtelen bemutatásában találta meg. A megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal volt elnökét egy budapesti sörözőben kérdezte a 444, ám a rögtönzött interjú hamar vitává alakult arról, hogy ki számít újságírónak és mi tekinthető propagandának.
Kepes András Polgár Judit jelölését támogatta, alkalmasságában sem kételkedett, a kiválasztás sebessége miatt azonban már komoly fenntartásai voltak. Az író szerint a villámgyors politikai döntés nemcsak az államfőjelölt kiválasztásába vetett bizalmat, hanem Polgár Judit és az ajánlói hitelét is veszélyeztette.
Magyar Péter kommunikációs hibái is hozzájárulhattak ahhoz, hogy Polgár Judit végül nem vállalta a köztársaságielnök-jelöltséget – ezt maga a miniszterelnök ismerte el a döntést követő videójában. Magyar nem hárította másokra a kialakult helyzetet: kijelentette, hogy a hibákért kizárólag őt terheli a felelősség.
A Tisza-kormány első kudarcának nevezte Török Gábor, hogy Polgár Judit visszautasította a köztársasági elnöki tisztségre vonatkozó felkérést. A politológus szerint a kormánynak volt egy nyilvánosan felvállalt terve, amely mögé Magyar Péter és az egész Tisza-frakció felsorakozott, a jelölt döntésével azonban az elképzelés egyetlen nap alatt füstbe ment.
Polgár Judit nem vállalja a köztársasági elnöki tisztséget, mert nem érez magában elegendő erőt „egy megosztott nemzet egyesítésének történelmi felelősségéhez”. A világhírű sakknagymester megtisztelőnek nevezte a kezdeményezést és Magyar Péter gesztusát, döntésével azonban újra teljesen nyitottá tette az államfőkeresést.
Magyar Péter parlamenti beszéde egyszerre szólt az Orbán-korszak lezárásáról, az új köztársasági elnök kiválasztásáról és Szijjártó Péter BYD-hez kapcsolódó döntéseinek vizsgálatáról. A miniszterelnök szerint olyan történelmi pillanathoz érkezett az ország, amikor már nem az a kérdés, ki melyik politikai oldalhoz tartozik, hanem az, képes-e a közös magyar érdeket szolgálni.
Öt adónem eltörléséről döntött a Tisza-kormány, miközben szigorítja a vagyonkezelők, a globális nagyvállalatok és a környezetszennyező cégek adózását. Magyar Péter bejelentése első pillantásra egyszerű adócsökkentésnek tűnhet, a csomag valódi iránya azonban az, hogy a kisebb, alig használt terheket megszüntetik, a nagy vagyonoknál és vállalatoknál pedig bezárják a kedvező kiskapukat.
Magyar Péter parlamenti pulpitusa egy több mint százéves merénylet látható emlékét őrzi: azon a helyen, ahol a miniszterelnök napirend előtti felszólalásait kezdi, máig ott van egy golyó nyoma. Magyar szerint a sérülés története gyakran eszébe jut, amikor felsétál a pulpitushoz – innen bontotta ki gondolatait a magyar parlamentarizmus múltjáról és lehetséges jövőjéről.
Polgár Judit köztársasági elnöki felkérése mögött széles társadalmi egységet ígért Magyar Péter, Fekete-Győr András szerint azonban a folyamat már azelőtt eldőlni látszik, hogy a valódi egyeztetés elkezdődhetett volna. A Momentum alapítója nem a sakknagymester személyét kifogásolja: azt kérdezi, miért kellett kevesebb mint 24 óra alatt szinte eredményt hirdetni.
Orbán János Dénes visszavásárlási ajánlatára Tarr Zoltán azzal válaszolt, hogy a kormány nem köt „háttéralkut”, és a KMTG százmilliós szerződéseinek ügyét már a hatóságokra bízták. Az író kezdeményezése pénzügyileg még visszafordíthatná a művek felhasználási jogainak átruházását, de önmagában nem szüntetné meg a feljelentést, és nem válaszolja meg, hogyan állapították meg a 422,9 millió forintos vételárat.
