Sulyok Tamás volt a leglátványosabb eset. Az államfő sokáig ellenállt a távozását követelő politikai nyomásnak – a Contextuson is végigkövettük a Magyar Péterrel kialakult konfliktusát –, végül azonban az Alaptörvény 17. módosítása megszüntette a megbízatását. Utódja Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke lett.
És Sulyokkal még csak az egyik név került le a tábláról.
Öt fontos poszton már megtörtént vagy eldőlt a váltás
Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész júliusban maga nyújtotta be a lemondását. Augusztus 25-ig még hivatalban marad, távozását pedig azzal indokolta, hogy nem akarja tovább kitenni az ügyészséget a személye körül zajló politikai konfliktusnak.
„Nem kívánok tovább részese lenni annak, hogy a személyem körül gerjesztett, valótlan alapokon álló, politikai célt szolgáló konfliktus az intézményi bizalom további erodálásának eszközévé váljon.”
Polt Péter sorsát nem lemondólevél, hanem a korhatár rendezi el. Az Alaptörvény módosítása szeptember 1-jétől megszünteti a hetvenedik életévüket betöltött alkotmánybírók mandátumát, ami az Alkotmánybíróság elnökét is érinti.
Kapcsolódó cikk
Az NMHH éléről Koltay András már távozott, miután Magyar Péter javaslatára felmentették. A közmédiánál Altorjai Anita és Papp Dániel helyére ideiglenesen Horváth P. András került, akire a jogi és gazdasági átvilágítást bízták.
A Kúria és az Országos Bírói Hivatal vezetésénél óvatosabb megoldást választott a kormánytöbbség: közvetlen leváltás helyett megteremtette a bírók által kezdeményezhető visszahívás lehetőségét.
Hárman viszont közölték, hogy eszük ágában sincs menni
Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke július végén a Della podcastban nem hagyott sok teret a találgatásnak.
„Nem gondolom, hogy jó döntés lenne lemondani, és azt sem gondolom, hogy ilyen eltávolításra sor fog kerülni.”
Rigó Csaba Balázs esetében maga a Gazdasági Versenyhivatal válaszolt Magyar Péter májusi felszólítására. A közlemény szerint az elnököt eskü kötelezi a feladata ellátására, ezért „nincs indoka lemondani”. Rigó azóta is a GVH élén van.
Kapcsolódó cikk
Péterfalvi Attila ennél is korábban tisztázta az álláspontját. A NAIH elnöke áprilisban a hatóság hazai és nemzetközi megítélésére hivatkozott, majd a Népszavának rövidre zárta a kérdést:
„Mindezek alapján sem okom, sem szándékom nincs a hatóság elnöki megbízatásáról lemondani.”
Van közben valaki, akinek a neve eleve hiányzott Magyar listájáról – írta meg az Index. Varga Mihály több Orbán-kormányban is miniszter volt, majd a Magyar Nemzeti Bank elnöke lett, a miniszterelnök mégsem követelte a távozását. Magyar korábban azt mondta, amennyiben Varga a jegybank törvényes feladatát végzi, és nem az új kormány politikájának akadályozásán dolgozik, képesek együttműködni. Azóta személyesen is tárgyaltak, a találkozót „konstruktív, előremutató” egyeztetésként írták le.