A történetben van egy kellemetlen történelmi visszhang is. Az Alkotmánybíróság azért nem mehetett bele ezeknek a változtatásoknak a tartalmi vizsgálatába, mert az Alaptörvény korábbi, még fideszes módosítása éppen ezt a lehetőséget zárta el előle. Most ugyanez a korlát a Fidesz előtt csukta be az ajtót.
Sulyok ügye ráadásul hetek óta ezen az alkotmányjogi határvonalon mozgott. A Contextus már júliusban végigvette, milyen lehetőségei voltak az államfőnek, amikor elé került a saját mandátumát megszüntető módosítás. Végül aláírta, bár maga is politikailag és alkotmányosan aggályosnak nevezte a rendelkezést.
Magyar Péter pillanatok alatt politikai győzelmet csinált belőle
A Fidesz és a KDNP ötven képviselője azt szerette volna elérni, hogy az AB semmisítse meg a 17. módosítás több vitatott pontját. Az alkotmánybírák azonban azt mondták: ha a parlament kétharmaddal elfogadott valamit, és az már az Alaptörvény része, annak tartalmát nem minősíthetik alkotmányellenesnek.
Kapcsolódó cikk
A Fidesz most az Alkotmánybírósághoz fordul Sulyok miatt – 2013-ban ők szűkítették le a testületet
Magyar Péter rögtön ráült a döntésre. „A pillanat, amikor a Fidesz által megválasztott alkotmánybírók elkaszálták a Fidesz minden beadványát. Alkotmányos volt Sulyok Tamás eltávolítása, a 12 éves képviselői cikluskorlát és a 70 éves alkotmánybírói korhatár is. Akkor ez is ✅” – írta.
Jogilag azért egy fél mondatot érdemes mellétenni: az AB nem azt vizsgálta meg, hogy ezek a rendelkezések tartalmilag jók-e vagy alkotmányosak-e. Azt állapította meg, hogy nincs joga ezt a kérdést feltenni.
Polt Péter és Handó Tünde már nem volt ilyen nyugodt
A többségi döntés mögött komoly vita maradt. Sulyok mandátumának megszüntetésénél Polt Péter és Handó Tünde különvéleményt írt, Polt szerint például az indítványt érdemben kellett volna elbírálni.
Kapcsolódó cikk
A képviselői cikluskorlátnál már Horváth András is csatlakozott hozzájuk. Handó úgy fogalmazott, hogy az érintett rendelkezések „nyilvánvalóan nem felelnek meg a jogi norma minimális eljárási, formai követelményeinek”, ezért szerinte alaptörvény-ellenesek.
A Fidesz tehát nem feltétlenül azért veszített, mert minden érve gyenge volt. Az Alkotmánybíróság többsége odáig jutott, hogy az érvek jelentős részét eleve nem vizsgálhatja meg – derül ki a Telex beszámolójából.