A visszalépésről a Hadházy Ákos által létrehozott Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány számolt be bírósági iratokra hivatkozva. A 24.hu tudósítása szerint az egykori miniszterelnöki kabinetminiszter jelezte, hogy feljelentőként már nem akar részt venni az eljárásban. Rogán nyilvánosan nem indokolta meg a döntését, az alapítvány azonban úgy értelmezi a lépést, hogy a volt miniszter nem akar személyesen megjelenni és magánvádlóként eljárni a bíróságon.
A rágalmazás fő szabály szerint magánvádra üldözendő bűncselekmény. Ez azt jelenti, hogy az állítólagos sértettnek kell kezdeményeznie és vinnie az eljárást, valamint képviselnie a vádat. A TITA szerint az ügyészség korábbi szerepvállalásának megszűnése után ez a feladat Rogán Antalra maradt volna. Visszalépése nem igazolja Káncz eredeti állításait, és önmagában nem jelenti azok elfogadását sem, de alapvetően megváltoztatja az eljárás egyik politikust érintő ágát. A fordulat súlyát a nyomozás kezdetének körülményei adják.
Fegyveres házkutatás és rabosítás követte Káncz Csaba bejegyzését
Káncz Csaba lakásán 2025 szeptemberében tartottak házkutatást. A rendőrök lefoglalták a telefonját és a számítógépét, az újságírót pedig rabosították, majd több órán keresztül őrizetben tartották. Az intézkedések egy Facebook-poszthoz kapcsolódtak, miközben az eljárás tárgya nem erőszakos vagy közvetlen veszélyt jelentő bűncselekmény, hanem rágalmazás volt. A TITA ezért kezdettől aránytalannak tartotta a hatósági fellépést, és most Rogán visszalépését is ennek a történetnek a részeként értelmezi.
Az újságíró azt írta a bejegyzésében, hogy tudomása szerint Rogán Antal és Semjén Zsolt is érintett lehetett a Szőlő utcai nevelőintézet volt vezetőjéhez kötött prostitúciós hálózat ügyében. Káncz az állításait nyilvánosan nem támasztotta alá ellenőrizhető bizonyítékokkal. Semjén határozottan tagadta, hogy köze lenne az ügyhöz, majd Rogánnal együtt eljárást kezdeményezett az újságíró ellen. Bár ugyanaz a közösségi médiás bejegyzés hozta őket helyzetbe, a két politikus jogi lépése külön is folytatható.
Semjén Zsolt eljárási szála Rogán döntésével nem zárult le
Az ügyészség 2026 januárjában emelt vádat nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás miatt, és pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A Telex összefoglalója szerint Rogán visszalépése csak a rá vonatkozó részre ad egyértelmű választ. Arról egyelőre nincs nyilvános információ, hogy Semjén Zsolt is visszavonta-e a feljelentését, ezért Káncz Csaba büntetőügye nem feltétlenül ér véget a volt kabinetminiszter kiszállásával.
Kapcsolódó cikk
A Szőlő utcai ügy politikusi szála részben gyermekvédelmi szakemberek, volt intézeti lakók és közéleti szereplők egymástól eltérő állításaiból nőtt ki. A Contextus Kuslits Gábor korábbi gyermekvédelmi vezető nyilatkozatát bemutató cikke azt is felidézte, hogyan kerültek magas rangú politikusokról szóló szóbeszédek a nyilvánosságba. Ezek a találgatások nem azonosak a javítóintézet korábbi vezetőjével szemben vizsgált, konkrét bűncselekményekkel. Káncz bejegyzése mégis ezeknek a politikai állításoknak az egyik legkeményebb jogi következményét váltotta ki.
„Rogán Antalnak és Semjén Zsoltnak lett volna lehetősége polgári perben elégtételt kérni” – írta a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány.
Rogán Antal visszalépésével különös helyzet alakult ki: az újságíró súlyos állításai továbbra sem kaptak nyilvánosan bemutatott bizonyítékot, miközben az ezekre adott rendőrségi reakció következményei nagyon is kézzelfoghatók voltak. A házkutatást, az eszközök lefoglalását és a rabosítást már nem lehet visszacsinálni, a volt miniszter viszont nem kívánja végigvinni az eljárás rá eső részét. A történet következő fordulata így Semjén Zsolt döntésétől és a bírósági eljárás fennmaradó ágának sorsától függ.