Akira Kuroszava filmjében egy tokiói lakóközösség játszóteret kér, ám a beadványuk egyik irodából vándorol a másikba: mindenki illetékesnek látszik, mégsem dönt senki. A történet attól fájdalmas, hogy a formailag működő ügyintézés elfedi a lényeget: a megszólaló embereknek nincs biztosítékuk arra, hogy a szavuk bárhová megérkezik.
Radnai a Partizánnak adott parlamenti interjúban azt mondta, az eddigi, „társadalmi egyeztetés” címkéjével ellátott folyamat „finoman szólva nem fedi le ezt a fogalmat”. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert Baka András megválasztása után Fleck Zoltán is a jelölés átláthatóságát hiányolta, miközben Baka személyes alkalmasságát nem vitatta.
Az átmeneti államfő ígérete és a jelölés körüli kétely
Radnai szerint Baka feladata az átmeneti időszakban a nemzeti egység megteremtése és az alkotmányozás kísérése. Amikor arról kérdezték, csupán ideiglenes megbízatásról van-e szó, úgy válaszolt: ez „a kommunikáció és a valóság is”. A későbbi, közvetlen államfőválasztás lehetőségét ugyanakkor nem zárta le: jelenleg nincs szándék Baka újraindítására, de ha az emberek őt tartanák a legalkalmasabbnak, szerinte miért ne indulhatna.
Kapcsolódó cikk
A vita ezért nem elsősorban Baka szakmai múltjáról szól. A korábbi legfelsőbb bírósági elnök mandátumának idő előtti megszüntetése ügyében az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája 2016-ban Magyarországot elmarasztaló ítéletet hozott, megállapítva a bírósághoz fordulás jogának és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmét. Az EJEB ítélete Baka jogi és közéleti előtörténetének fontos ténye, de önmagában nem válaszolja meg, hogy a mostani jelölési folyamat elég nyitott volt-e.
Radnai új felületet ígér, de a döntés már megszületett
A Tisza alelnöke nem vitatta, hogy a Baka-jelölés előtt nem az általa ideálisnak tartott egyeztetési forma valósult meg. Magyarázata szerint nem állt még rendelkezésre a megfelelő infrastruktúra, és a kormányzás első három hónapjának gyors döntései miatt „ennek egyszerűbb módját” választották. Ez magyarázat, nem felmentés: maga Radnai is abból indult ki, hogy a használt eljárás nem volt teljes értékű társadalmi egyeztetés.
Kapcsolódó cikk
Radnai Márk megtörte a csendet: megszólalt a nevét viselő titokzatos oldalról
Ígérete szerint augusztus végére online és offline felület indulhat, ahol a vélemények transzparensen követhetők lesznek, beleértve azt is, hogy egy javaslat mikor és hogyan jut el a döntéshozatalig. A nyitott kérdés prózaibb, mint egy alkotmányos nagybeszéd: a rendszer a már lezárt, kényes jelöléseknél is képes lesz-e valódi mérlegelést kiváltani, vagy főként a későbbi ügyekhez szolgál majd részvételi nyugtával?
Az Élni játszótere ott kezdődik, ahol a konzultáció nem díszlet
Élni nem azt állítja, hogy minden közösségi kérdést népszavazással kell eldönteni. A lakók sem kész tervvel és költségvetéssel érkeznek a hivatalba, csak egy nagyon világos tapasztalattal: a környékükön a gyerekek egy szeméttelep mellett játszanak. Kuroszava pontosan azt mutatja meg, hogy az állampolgári megszólalás akkor válik politikai tényezővé, ha valaki vállalja a felelősséget azért, hogy az ügy ne vesszen el a procedúrában.
Radnai most ehhez a hiányzó összekötő elemhez ígér intézményi megoldást: ne csak megkérdezzék az embereket, hanem lássák mások álláspontját és a saját javaslatuk döntési útját is. A Szeretlek Magyarország által ismertetett interjúban Radnai azt is állította, hogy Baka és a többi jelölt neve e-mailekben, „az emberek felől” érkezett. A beérkező javaslat és a dokumentált, nyilvános kiválasztás azonban két külön műfaj. A párhuzam itt ér véget: egy köztársasági elnök jelölése nem játszótérépítés. De az elv ugyanaz marad: a részvétel hitelét nem a beérkezett üzenetek száma, hanem a követhető döntési lánc adja.
Kuroszava hőse végül nem azért változtatja meg a környéket, mert mindenki egyetért vele, hanem mert nem engedi, hogy az ügy ismét körbeérjen az irodák között. A Baka-jelölésnél a döntés már megszületett; az augusztusra ígért rendszer igazi próbája az lesz, hogy a következő vitás ügyben a közönségből valóban résztvevőket csinál-e.