Az Index vasárnapi beszámolója szerint Gyurcsány nem nevezett meg sem pártot, sem konkrét ügyet, sem Magyar Pétert. Azt írta, a sérelmet elszenvedőknek jár elégtétel, de azt a törvényes felelősségre vonásnak kell megadnia; ellenkező esetben magánbosszú nőhet ki belőle, a hatalom pedig elveszítheti a hitelét. A személyes indulatnak tehát lehet helye, a kormányzati vezérelvnek nem.

Az elszámoltatás körüli vita nem elvont: a Magyar Levente államtitkárként aláírt, az általa vezetett alapítvány projektjét érintő 774 milliós támogatása is azt a kérdést tette fel, hol húzódik a határ a közpénzről döntő szerep és a kedvezményezett oldal között. Az Index szerint a parlament tavasszal, a Tisza Párt kezdeményezésére öt vizsgálóbizottság felállításáról döntött, és elfogadták a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényt is. Gyurcsány posztja ezeket nem nevezi meg. Csak megadja, milyen állam volna elfogadható a számonkéréshez.

2006-ban még törvényesnek és arányosnak mondta

Álljunk meg itt. 2006. október 30-án Gyurcsány még miniszterelnökként a parlamentben azt mondta az október 23-i rendőri fellépésről: „összességében törvényes, indokolt és arányos volt”. Az akkori tudósítás szerint nem csak a rendet kérte számon; kijelentette azt is: „A kormány bízik a rendőrségben, ezért védjük ezt a rendőrséget.”

Négy évvel később a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy a Kossuth téri demonstráció hajnali feloszlatása jogellenes volt. Nem a teljes nap összes rendőri intézkedéséről döntött, és nem Gyurcsány személyes jogi felelősségéről; pontosan egy, abból a napból kiemelt állami fellépés jogszerűségét mérte meg. És azon a mérésen a rendőrség nem ment át.

A 2006-os ügyben a bíróság kizárólag a rendőri oszlatások jogszerűségét vizsgálta, az egyes rendőri intézkedések törvényességét nem.

Gyurcsány most azt írja: „ami jogos indulatként vezérelheti az egyes embert, arra nem épülhet állami politika”. A mondatban ott van az arányosság, az átláthatóság és az ellenőrizhetőség követelménye. A későbbi bírósági döntés pedig megmutatta, hogy az általa 2006-ban összességében arányosnak nevezett fellépésből legalább a hajnali Kossuth téri oszlatás nem felelt meg a törvényesség mércéjének.