Címke
A tisza párt legfrissebb cikkei a Contextuson.
Török Gábor szerint a Fidesz és a Tisza ugyanazt az alkotmányos eszközt ítéli meg ellentétesen attól függően, hogy saját vagy ellenfele politikai érdekeit szolgálta-e. A vihar kapujában című film egymással összeegyeztethetetlen tanúvallomásai segítenek megérteni, miként születhet ugyanarról az eljárásról két kényelmes igazság.
Baka Andrást augusztus 11-én köztársasági elnökké választotta az Országgyűlés, de a Sándor-palota új lakójától Róna Dániel nem vár látványos ütközéseket Magyar Péter miniszterelnökkel. A konfliktust A királynő című filmnek az a jelenetsora világítja meg, amelyben Tony Blair a hallgatás politikai áráról próbálja meggyőzni II. Erzsébetet.
Radnai Márk szerint Baka András egyelőre az alkotmányozási időszakra választott átmeneti köztársasági elnök, de egy későbbi közvetlen választáson akkor is indulhatna, ha ez ma nem cél. Élni című filmben a hivatalok között körbejáratott lakók ügye segít megérteni, mi a különbség a vélemények begyűjtése és aközött, amikor azoknak tényleg látható útjuk van egy döntésig.
Baka András megválasztása lezárult, a jelölés átláthatóságáról azonban nem ért véget a vita. Robert Bolt drámája azt a kockázatot világítja meg, amelyet a jogi korlátok jó cél érdekében történő félretolása teremt.
A Mi Hazánk képviselői ülve maradtak, amikor az Országgyűlésben felállva emlékeztek a roma holokauszt áldozataira; Bujdosó Andrea később a szünetben kérte számon Toroczkai Lászlóékat. Claude Lanzmann Shoah című dokumentumfilmje az archív felvételek helyett a tanúk arcát és szavait állítja előtérbe; ezen a mechanizmuson keresztül azt vizsgáljuk, felülírhatja-e az eljárásra hivatkozás az emlékezés erkölcsi gesztusát.
Radnai Márk augusztusra ígér új társadalmi részvételi platformot, amelyen követhetővé válna a javaslatok sorsa. A Tizenkét dühös ember felől az ígéret próbája nem a szavazás, hanem a döntések nyilvános indoklása.
A Tisza 141 fős frakciójából 140-en írták alá Baka András államfőjelölését, így a volt legfőbb bíró maradt az egyetlen érvényes jelölt az augusztus 11-i választás előtt. George Orwell Állatfarm című allegorikus kisregényének jelenete, amelyben Napóleon a szélmalomról szóló vita után megszünteti a szavazást, azt értelmezi, hogy az ajánlási küszöb már a voksolás előtt egyetlen érvényes jelöltre szűkítette a választást.
Lakner Zoltán szerint Magyar Péter személyére szabott válságkezelése politikai előnyt hozhat, de ha az állami működés a miniszterelnök figyelmének ritmusához igazodik, a hosszabb távú szakpolitikai munka széteshet. A Sztálin halála című politikai szatírafilmben a vezető halála után kapkodó politikusok jelenete azt a Lakner által felvetett konfliktust világítja meg, hogy a személyes jelenléttől függő rendszerben ki és hogyan viszi tovább a döntéseket, amikor a figyelem már máshová fordul.
Török Gábor egy 2009-es csoportképpel arra hívta fel a figyelmet, hogy a Tisza két eddigi közjogi jelöltje, Sonnevend Pál alkotmánybíró és a köztársasági elnöknek jelölt Baka András is Sólyom László korábbi államfőhöz kötődött. Michelangelo Antonioni Nagyítás című játékfilmjének parkfotót újra meg újra felnagyító főhőse azt a kérdést élesíti ki, amelyet a régi kép felvet: egy apró, utólag észrevett részlet hogyan irányítja át a figyelmet a Tisza két döntésének közös intézményi előzményére.
A Tisza Párt frakciója titkos szavazáson Baka Andrást választotta köztársasági elnök-jelöltjének a három elé terjesztett név közül. Henrik Ibsen A nép ellensége című színdarabjának népgyűlési jelenete, amelyben Stockmann doktort elhallgattatják, mert a többségnek kellemetlen szakmai véleményt képvisel, azt a kérdést értelmezi, amely Baka jelölése mögött is áll: maradhat-e önálló mércéje egy közjogi tisztség viselőjének a parlamenti többséggel szemben?
