Címke
A tisza párt legfrissebb cikkei a Contextuson.
Gyurcsány Ferenc vasárnapi posztja szerint a bosszú emberi érzés, állami program azonban nem lehet belőle. A volt miniszterelnök a törvényes, arányos és ellenőrizhető számonkérést kéri – ugyanazt a mértéket, amelyről 2006-ban egészen másképp beszélt.
Ruszin-Szendi Romulusz május 24-én kabinetfőnökeként mutatta be Stefán Attilát, akire a minisztérium működését bízta volna. Nyolcvankét nappal később Beluzsárné Belicza Andrea egyszerre vitte a kabinetfőnöki és a sajtófőnöki feladatokat, Stefán korábbi posztját pedig már a tárca sem ismerte el.
A Fidesz szerverei pénteken visszakerültek a szolgáltató telephelyére, Havasi Bertalan közlése szerint azonban a párt továbbra sem indíthatja el rajtuk informatikai rendszerét. Az ügyészség „megőrzésre” adta át a gépeket: a visszaszállítás sikerült, a visszakapcsolás nem.
Török Gábor szerint a Fidesz és a Tisza ugyanazt az alkotmányos eszközt ítéli meg ellentétesen attól függően, hogy saját vagy ellenfele politikai érdekeit szolgálta-e. A vihar kapujában című film egymással összeegyeztethetetlen tanúvallomásai segítenek megérteni, miként születhet ugyanarról az eljárásról két kényelmes igazság.
Baka Andrást augusztus 11-én köztársasági elnökké választotta az Országgyűlés, de a Sándor-palota új lakójától Róna Dániel nem vár látványos ütközéseket Magyar Péter miniszterelnökkel. A konfliktust A királynő című filmnek az a jelenetsora világítja meg, amelyben Tony Blair a hallgatás politikai áráról próbálja meggyőzni II. Erzsébetet.
Radnai Márk szerint Baka András egyelőre az alkotmányozási időszakra választott átmeneti köztársasági elnök, de egy későbbi közvetlen választáson akkor is indulhatna, ha ez ma nem cél. Élni című filmben a hivatalok között körbejáratott lakók ügye segít megérteni, mi a különbség a vélemények begyűjtése és aközött, amikor azoknak tényleg látható útjuk van egy döntésig.
Baka András megválasztása lezárult, a jelölés átláthatóságáról azonban nem ért véget a vita. Robert Bolt drámája azt a kockázatot világítja meg, amelyet a jogi korlátok jó cél érdekében történő félretolása teremt.
A Mi Hazánk képviselői ülve maradtak, amikor az Országgyűlésben felállva emlékeztek a roma holokauszt áldozataira; Bujdosó Andrea később a szünetben kérte számon Toroczkai Lászlóékat. Claude Lanzmann Shoah című dokumentumfilmje az archív felvételek helyett a tanúk arcát és szavait állítja előtérbe; ezen a mechanizmuson keresztül azt vizsgáljuk, felülírhatja-e az eljárásra hivatkozás az emlékezés erkölcsi gesztusát.
Radnai Márk augusztusra ígér új társadalmi részvételi platformot, amelyen követhetővé válna a javaslatok sorsa. A Tizenkét dühös ember felől az ígéret próbája nem a szavazás, hanem a döntések nyilvános indoklása.
A Tisza 141 fős frakciójából 140-en írták alá Baka András államfőjelölését, így a volt legfőbb bíró maradt az egyetlen érvényes jelölt az augusztus 11-i választás előtt. George Orwell Állatfarm című allegorikus kisregényének jelenete, amelyben Napóleon a szélmalomról szóló vita után megszünteti a szavazást, azt értelmezi, hogy az ajánlási küszöb már a voksolás előtt egyetlen érvényes jelöltre szűkítette a választást.
