Címke
A duna legfrissebb cikkei a Contextuson.
Magyar Péter a paksi mentőmunkákhoz érkező vállalati felajánlások közepette Orbán Győzőt, Tiborcz Istvánt és Schmidt Máriát is név szerint bírálta, mert állítása szerint tőlük nem érkezett segítség. A miniszterelnök a hűtővízhiányt kezelő, folyómederben zajló építkezés idején tette politikai üggyé, ki áll be a vészmunkába.
Gajdos László szerint Kelemen Ágnes nem ment szabadságra a Duna alacsony vízállása miatt kialakult helyzetben: az államtitkárt Ausztriába küldte tárgyalni, miközben a Fidesz politikusai külföldi nyaralással vádolták. A 12 dühös ember című filmben az esküdtek újramérik, mennyi idő alatt érhetett az idős tanú az ajtóhoz; ezzel azt a konfliktust értelmezzük, amikor egy súlyos vád mögött a történet időrendje és részletei döntenek.
Orbán Anita szerint Magyarország hiánytalanul megkapja a Dunából a nemzetközi kötelezettségek szerinti, szokásos másodpercenkénti 400 köbméter vizet, ezért cáfolta, hogy a szomszédos államok okoznák az alacsony vízállást. A Dark Waters című filmben Rob Bilott ügyvéd iratdobozokból rakja össze, kihez köthető a szennyezés; ez a bizonyítékhoz kötött felelősségkeresés világít rá arra, miért nem mindegy, hogy a Duna kisvizét a száraz vízgyűjtőnek vagy egy konkrét szomszédos országnak tulajdonítják.
Az Akcenta CZ becslése szerint 100–200 milliárd forintos többletterhet okozhat a paksi atomerőmű termeléscsökkenése, amelyet az alacsony dunai vízállás és a felmelegedő hűtővíz idézett elő. John Steinbeck Érik a gyümölcs című regényének jelenete, amelyben a földjüket vesztő családok hiába keresik azt az embert, aki megállíthatná a bankok traktorait, azt a paksi konfliktust értelmezi: a természeti korlát miatt kieső termelés árát végül sok, egymástól távoli szereplő fizetheti meg.
Szél Bernadett azzal vádolja a Fidesz-kormányokat, hogy 16 év alatt sem készítették fel az országot a hőség, az aszály és a paksi hűtés Duna-függőségének kockázataira. Akira Kuroszava Élni című filmjének hivatalról hivatalra küldött asszonyai egy szennyezett gödör ügyében járnak körbe, míg az akták elnyelik a felelősséget; ezzel a működésmóddal Szél konfliktusát, a korán jelzett környezeti veszélyek elhalasztását lehet olvasni.
Mártha Imre, az MVM korábbi vezérigazgatója azt állította, hogy a Paksi Atomerőműben nem a formális csúcsvezetés, hanem a mintegy kétezer fős szakmai állomány tartja működésben a rendszert a Duna alacsony vízállása miatti korlátozások közepette. A Csernobil című televíziós minisorozat vezénylőtermi jelenete azt a konfliktust világítja meg, amelyet Mártha felvetett: mi történik, amikor a rang és a műszaki tudás nem ugyanott van egy válságos üzemben.
A Batthyány térnél találtak rá arra a második világháborús katonai motorkerékpárra, amelyet a Duna és az iszap szinte sértetlenül őrzött meg. W. G. Sebald Austerlitz című regényén keresztül értelmezzük, hogyan válhat egy váratlanul előkerülő tárgy a múlt bizonyítékává: a motor már látható, de a története még az oldaldobozában rejtőzhet.
Az alacsony dunai vízállás miatt a Paksi Atomerőmű termelése 480 megawattra csökkent a szokásos 2000-ről, Magyar Péter pedig péntek estére védelmi munkacsoportot hívott össze, miután a teljes leállás lehetősége is felmerült. A Mentőexpedíció című játékfilm Föld körüli hintamanővert kiszámoló jelenetével azt a konfliktust értelmezzük, amikor a döntéshozók mozgásterét már nem a szándék, hanem egy megkerülhetetlen fizikai korlát szabja meg.
Magyar Péter szerint a következő öt nap lesz a magyar villamosenergia-rendszer legnehezebb időszaka, miközben a rekordalacsony dunai vízállás miatt vasárnap teljesen leállhat a paksi atomerőmű áramtermelése. Krzysztof Kieślowski Dekalóg I. című televíziós filmjének jelenetén keresztül azt a pillanatot lehet megérteni, amikor egy megnyugtató számítás mögül hirtelen előlép egy kemény határ: a fiú apja biztonságosnak méri a jeget, Magyar Péternek pedig a rendszer stabil működése mellett kell takarékosságot kérnie, nehogy kötelező korlátozás következzen.
Forsthoffer Ágnes ideiglenes köztársasági elnök országos takarékosságra és egymás segítésére kérte a lakosságot és a vállalatokat a hőség és az aszály miatt. A Susuz Yaz című 1963-as török filmdráma Osman által elzárt forrásának jelenete azt mutatja meg, hogyan válik a közös vízhiányból hatalmi döntés: ez élesíti ki azt a kérdést, hogy a paksi termelés korlátozása mellett elegendő-e a terheket egyéni lemondásokra bízni.
