A Sulyok Tamásról szóló mondat különösen rövidre sikerült: „az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik”. Ugyanebben a csomagban született meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is, de hétfőn nem erről döntenek.
A Fidesz 2013-ban szűkítette le az Alkotmánybíróságot
Tizenhárom éve a Fidesz–KDNP negyedik alaptörvény-módosítása húzta meg a vonalat: az Alkotmánybíróság az Alaptörvény módosítását csak az elfogadás és a kihirdetés eljárási szabályai felől nézheti meg. A tartalmát nem. A testület akkor ezt maga is úgy foglalta össze, hogy tartalmi vizsgálatot hatáskör hiányában nem végez.
Kapcsolódó cikk
Most ugyanennek a két frakciónak a képviselői kértek utólagos normakontrollt. A beadványról beszámoló Economx szerint azt állítják: az Országgyűlés olyan, zárt személyi körre szabott közjogi döntéseket tett az Alaptörvénybe, amelyek nem lehettek volna alkotmánymódosítás tárgyai. Vagyis nem a papírok sorrendjét vitatják, hanem azt, mi került a papírokra.
Hétfőn három szabály kerül a talárosok elé
Sulyok júniusban még maga fordult az Alkotmánybírósághoz, hogy értelmezést kérjen az egyes közjogi méltóságok elmozdítását célzó alkotmánymódosítás határairól. Abból nem lett ülés: a tizenöt bíróból hét személyes és közvetlen érintettségre hivatkozva kizáratta magát, a testület pedig határozatképtelen maradt.
Sulyok Tamás 2016 és 2024 között az Alkotmánybíróság elnöke volt, köztársasági elnöki hivatalát 2024. március 5-én kezdte meg.
A mostani ügy másik indítványból indult, de ugyanoda érkezett vissza: az Alkotmánybírósághoz, amelynek mozgásterét a Fidesz 2013-ban eljárási ellenőrzésre szabta. Hétfőn így nem azt mérlegelheti, jó ötlet volt-e Sulyok Tamás mandátumának megszüntetése, hanem azt, szabályosan jutott-e el odáig a parlament.